Hogyan böjtöljünk?
“Tartsunk-e siratást az ötödik hónapban, megtartóztatva magunkat, ahogyan évek óta tesszük?” (Zak 7,3)
A húsvétot megelőző nagyböjt egyházi hagyományában évente fölvetődő kérdésünk a böjt módja. A katolikusok a húsevéstől tartózkodnak ilyenkor, bár ők is a legtöbben leredukálták ezt a nagyhétre. Reformátusként sokan újra fölfedezzük a böjtöt, keressük a módját, hogy mit tegyünk, mit vonjunk meg magunktól. Ételt? Italt? Szórakozást? Mivel “sanyargassuk” magunkat? Zakariás könyvében az ige először is arra világít rá, hogy ezek a kérdések legtöbbször önmagunkra irányulnak. “Amikor böjtöltetek és gyászoltatok… talán az én kedvemért tartottatok böjtöt? Amikor meg ettetek és ittatok, akkor nem a magatok kedvéért ettetek és ittatok?” (Zak 7,5-6) Hát igen. A böjtünk arról szól, hogy számunkra milyen lelki haszonnal járhat. Istenélményeket keresünk benne vagy testi egészségi pozitív hatásai miatt tesszük. Miközben sokszor azon jár az eszünk (ha ételböjtöt tartunk), hogy közeledik az idő, amikor végre ehetünk egy jót. Lám, böjtünk (is) önző, mi akarunk belőle a magunk számára kiaknázni valamit a transzcendens világból, s olyan is van, hogy éhségsztrájkként tekintünk rá, amivel Istenre akarjuk kényszeríteni az akaratunkat.
A prófétai szó figyelmeztet: az ilyen böjt nem kedves az Úrnak! “Ezt mondja a Seregek Ura: Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással!” (Zak 7,9) Nem az ételmegvonás, a húsevéstől vagy bármi mástól való tartózkodás a böjt lényege, hanem a böjt az önmegtagadás minősített és koncentrált időszaka kellene, hogy legyen. Olyan időszak, amikor megtanulunk önzetlenül szeretni, szeretettel bánni azokkal is, akik nem érdemlik meg vagy nem tettek érte semmit (ezt nevezzük irgalomnak). És mindezt nem szájjal, hanem tevőlegesen. Sokkal nehezebb böjt ez, mint tartózkodni a hústól, az ételtől. Mert könnyebben vonjuk meg testünktől a táplálékot, mint egónktól azt, hogy ő legyen a középpontban. Pedig erre kellene törekednünk. Böjtben keresni, megtalálni, gyakorolni a módját annak, hogy miképpen tudom szeretetemet kimutatni mindenki felé, félretéve saját igényeimet, elvárásaimat, sértettségeimet. Vezessen benne minket az Úr Lelke!
2024. február 26.