Amikor Isten megszólal…, magyarul
Valljuk minden keresztyénnel együtt, hogy a Biblia Isten igéje. Napjainkban ezt az isteni szót számtalan formában olvashatjuk: nagy- és kisméretben, színes borítóban vagy konzervatív feketében, arany élmetszéssel vagy regiszteres formátumban, régies vagy modern nyelvezettel. Van olyan kiadás, ahol két színnyomással készült (pirossal szedve Jézus szavait), és van on-line változat, de hallgatható hangos Biblia is. Van magyarázatos és kiszínezhető, olcsó papírkötéses és drágább, exkluzív bőrborítós kivitelű. Több, mint négy évszázada természetes, hogy Isten magyarul szól hozzánk, nem görögül vagy héberül, mint a régmúlt, bibliai időkben. De, ahogyan az lenni szokott, kevésbé érzünk hálát azért, ami természetessé vált.
A közelmúltban sikerült beszereznem a Vizsolyi Biblia 1981-ben kiadott replikáját. Templomunk építésekor volt az a vágy a szívemben, hogy az Úr asztalára egy ilyen Biblia kerülhessen, de akkor erre nem volt lehetőség. Most viszont sikerült végre, és ez látható most már templomunk centrális helyén, jelezve, hogy egyházunkban Isten igéje van a középpontban, de protestáns elődeink méltó szellemi örökösei is szeretnénk lenni. Kézbe fogva ezt a Bibliát elkezdtem olvasni régies és elsőre nehezen olvasható szövegét. Szívem megtelt áhítattal, ahogyan érzetem a számban azokat a szavakat, amelyeken keresztül Isten először szólalt meg magyarul. Hálát éreztem Isten felé azért a természetesnek vett ajándékáért, hogy számomra is érthető nyelven beszél hozzánk. E lapoktól már csak egy lépés, hogy beteljesedjék az ősi prófécia, és a kezünkben tartott ige a szívünkben vegyen lakozást: „Mert ez a parancsolat, amelyet ma megparancsolok neked, nem túl nehéz a számodra, és nincs távol tőled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? Sőt inkább nagyon is közel van hozzád az ige: a szádban és a szívedben; teljesítsd hát azt!” (5Móz 30,11-14)
Nemcsak az ad hálára okot, hogy Isten a saját anyanyelvünkön szólít meg bennünket, hanem az a csoda is, ahogyan e Biblia megszületett. Mert bizony keveset beszélünk róla, hogy mekkora csoda is ez! Egy olyan történelmi időszakban született, amikor emberileg a legkevesebb esélye volt rá. Épp ettől csoda. Nézzük hát meg röviden, hogyan is adatott nekünk a magyar Biblia!
Voltak már korábban is magyar részfordításai a Bibliának, hiszen ha csak legősibb magyar írásos nyelvemlékünkre gondolunk, a 12. századi Halotti beszédre, annak szövege feltételezi bibliai történetek ismeretét, hiszen az 1Móz 3-ban leírt első bűnesetet tárja elénk egy temetési prédikációban. Viszont kb. 400 évet kellett várni arra, hogy a teljes Szentírás olvasható legyen magyarul.
A fordítás fáradtságos munkáját Isten Károlyi Gáspár gönci református lelkész-esperesre bízta. Megszokhattuk, hogy Isten soha nem a legalkalmasabbakat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá. Károlyi (vagy ahogyan ma inkább mondjuk: Károli) tudománya révén ugyan nagyon is alkalmas volt e nemes feladatra, a legalkalmasabb, de emberi-lelki állapotában biztosan nem. 1586-ban pestisben meghalt felesége, két lánya és egy fia. Vajon melyikünknek lenne kedve egy ilyen mély trauma kellős közepén olyan munkát végezni, amihez nélkülözhetetlen a megszállott lelkesedés? Vagy éppen ez adta neki az erőt, mert ezáltal az ő szeme előtt Isten magyar nyelven kibontakozó igéjéből vigasztalódhatott? Lehet, hogy így volt. Az biztos, hogy négy év múlva elkészült a munka. Károli nem egyedül végezte ezt a munkát, hanem névtelenségbe burkolódzó segítők közreműködésével, akik között bizonnyal ott volt az akkor vizsolyi lelkipásztor, Czeglédy János is. Az ő templomával szemben álló „puszta ház” adott helyet a Guttenberg-féle nyomdának, a kor nagy technikai újdonságának, ezért is lett Vizsolyi Biblia az elkészült fordítás neve.
Itt meg kell, álljunk megint azért, hogy rácsodálkozzunk Isten nagyságára! E bibliafordítás 60 évvel a Mohácsi vész után kezdődött. Abban az időben, amikor megkezdődött az ellenreformáció, a protestánsok üldözése, mivel Báthori István lengyel király, előzőleg erdélyi fejedelem halálával megszakadt a türelmes katolikus uralkodók sora. Rudolf császár kiadta hírhedt cenzúrarendeletét, amelynek értelmében minden protestáns kézen lévő nyomdát el kellett volna kobozni. A történelmi környezet tehát a legellenségesebb volt, a fordítást végző tudós pedig a legmélyebb lelki elesettségében lehetett. Ebben bontakozott ki az Úr csodás ereje, amely minden körülményt leküzdve létrehozta a magyar bibliafordítást. Rákóczi Zsigmond egri kapitány fegyveres védelme alatt zajlott a nyomdai munka, és 1590-ben 800 példányban napvilágot látott a teljes magyar nyelvű, kétkötetes Szentírás.
A Vizsolyi Biblia történetéről sokkal bővebben is talál irodalmat az érdeklődő, ezért nem is részletezem tovább. Inkább csak csodálatra szerettem volna indítani az olvasót, hogy a hívő keresztyén ember napi használatában lévő könyv milyen isteni terv részeként lehet a kezünkben. Azonban néhány érdekességre még szeretném ráirányítani a figyelmet:
- A Vizsolyi Biblia szövege jól olvasható a ma embere számára is, ha a szeme néhány perc gyakorlás után hozzászokik a német karakterkészlettel nyomtatott szöveg betűcseréihez. Pl. az Úr szó WR, az Új pedig WY alakban olvasható. Az s helyett f szerepel sok helyen (békeffég), és sok egyéb furcsasággal találkozhatunk. Ennek oka egyrészt a már föntebb említett német karakterkészlet (ilyet tudtak beszerezni, magyar még nem volt), másrészt még nem volt hivatalos magyar helyesírás, nyelvtan, ezért hemzseg a szöveg a helyesírási hibáktól. Épp a Vizsolyi Biblia hatására indult fejlődésnek a magyar grammatika. Károli segédje, a nyomtatás idején még csak 15 éves Szenci Molnár Albert volt az, aki 1608-ban kiadta a javított változatát e Bibliának, sőt, az ő nevéhez fűződik a kisebb alakú Biblia is, hogy a prédikátorok a szószékre vihessék azt. Persze, ezt már nem tudta magyar földön megtenni az ellenreformáció miatt, csak Németországban. A nyomtatáshoz Frankfurtban öntetett magyar betűket, és 1608-ban Hanauban, majd 1612-ben Oppenheimben adta ki.
- Károli Gáspár nyelvi dialektusára volt jellemző az „e” magánhangzó gyakori használata (úgy, mint a Szeged környékieknek az ”ö”). Mivel a Vizsolyi Biblia megjelenésétől fogva alapvető hatással volt a magyar nyelv fejlődésére, ezért jellemző mai beszédünkre is ez a dialektus. Mindent el tudunk mondani „eszperente” nyelven.
- Szenci Molnár Albert visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Károli milyen alázattal és imádságos lélekkel végezte küldetését. „Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthassam, kész vagyok meghalni és Krisztushoz költözni.” – így imádkozott, és imádsága meghallgatásra talált. Munkája végeztével, a következő évben, 1591-ben Urához költözött.
- A Vizsolyi Biblia első hasonmása 1981-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. Ez található ma templomunk úrasztalán. Később még 1990-ben is adtak ki replikát, ill. nemrég a Vizsolyi Református Egyházközség kiadásában is megjelent.
- A ma használt Bibliák már nyilván nem a Vizsolyi Biblia szövegét tartalmazzák, hiszen azt az elmúlt 4 évszázadban kb. 300-szor javították. Sőt, ma már új fordítású Bibliákat olvashatunk, amelyek nem a Károli-féle szöveget, hanem az eredeti hébert és görögöt veszik alapul, és a ma beszélt nyelvhez igazodnak. A cél ugyanaz, mint Károli Gáspár munkatársi közösségének: minél érthetőbb legyen az evangélium a magyar ember számára, s ne az értetlenség legyen akadálya a megtérésnek.
Mindent összegezve mit is mondhatnánk? Legyen dicsőség a mindenható Istennek kimondhatatlan kegyelméért, hogy nem hagyta magyar népünket számunkra emészthető lelki kenyér nélkül éhen halni a kárhozatra, hanem gondoskodott ezáltal is tápláltatásunkról az örök életre! Amikor legközelebb kezedbe veszed a Bibliádat, adj hálát Istennek e drága kincséért, s azért, hogy szól hozzád, magyarul! És jusson eszedbe, adjon reménységet, hogy Isten a legnagyobb dolgokat a legnehezebb helyzetekben viszi véghez, ahogyan ezzel a Bibliával is tette.
Lénárt Tibor lelkipásztor
A Vizsolyi Biblia templomunk úrasztalán
János evangéliuma a Vizsolyi Bibliában
“Mert úgy szereté Isten ez világot, hogy az ő egyetlen egy született fiát adná, hogy minden valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök életet vegyen.”
Előd és utód. A Vizsolyi Biblia és egy mai, modern bibliakiadás (revideált újfordítás, 2014)
2022. augusztus 6.