A református temetésről

Gyülekezetünk életének fontos része a vigasztalás szolgálata, hiszen egy-egy ravatal mellett van épp a legnagyobb szükség arra az örömhírre, aminek hirdetésére szántuk életünket.

A református búcsúztató nem az elhunytért történik, hanem az itt maradt gyászolók vigasztalásáért. Éppen ezért nem az a lényeges kérdés, hogy az elhunyt járt-e templomba, egyháztag volt-e, hanem az, hogy a gyászoló hozzátartozók vágynak-e olyan vigaszra, amely túlmutat a halálon és valódi, élő reménységet adhat.

A református kegyeleti szertartást bárki kérheti a lelkipásztornál, ennek igényét jelezni kell a temetkezési szolgáltató cég felé.

Részünkről ez nem szolgáltatás, hanem szolgálat, ezért a búcsúztató semmilyen anyagi terhet nem jelent, nincs meghatározott díja. Amennyiben a gyászoló család szeretné, adományt adni van lehetőség, de nem elvárás.

A kegyeleti szertartás a református egyházi rend szerint meghatározott módon történik, legyen szó koporsós, urnás vagy szórásos temetésről. A liturgia két részből áll: egyrészt a ravatali istentiszteletből, ami 20-25 perc, illetve a síri liturgia, ami 5 perc, plusz a hantolás ideje.

A temetést követő vasárnap 10 órakor kezdődő istentiszteleten megemlékezünk az elhunytról a gyülekezet közösségében is.

Bővebb tájékoztatást a lelkipásztornál lehet kérni.